A kotrógép által kitermelt anyagok főként talaj, szén, iszap, talaj és kőzet az előzetes fellazítás után. Az építőipari gépek elmúlt évekbeli fejlődése alapján ítélve a kotrógépek fejlődése viszonylag gyors, és a kotrógépek az egyik legfontosabb építőgéppé váltak a mérnöki építőiparban.
A kotrógépek első generációja: a villanymotorok és a belső égésű motorok megjelenésével a kotrógépek fejlett és megfelelő elektromos eszközökkel rendelkeztek, így sorra születtek a különféle kotrógép termékek. 1899-ben jelent meg az első elektromos kotrógép. Az első világháború után dízelmotorokat is használtak a kotrógépekben. Ez a dízelmotorral (vagy villanymotorral) hajtott mechanikus kotrógép volt a kotrógépek első generációja.
A kotrógépek második generációja: A hidraulikus technológia széles körű alkalmazásával a kotrógép tudományosabb és alkalmazhatóbb erőátviteli berendezéssel rendelkezik. A hidraulikus erőátvitel a mechanikus erőátvitel helyett nagy ugrás a kotrógép-technológiában. Az első hidraulikus kotrógép Németországban 1950-ben született. A mechanikus erőátvitelű hidraulikus kotrógép a kotrógépek második generációja.
A kotrógépek harmadik generációja: Az elektronikus technológia, különösen a számítógépes technológia széles körű alkalmazása lehetővé teszi a kotrógépek automatizált vezérlőrendszerrel való ellátását, valamint a kotrógépek fejlődését a nagy teljesítmény, az automatizálás és az intelligencia irányába. A mechatronika csírázása 1965 körül történt, a mechatronikai technológia tömeggyártású hidraulikus kotrógépeken való alkalmazása pedig 1985 körül történt, amikor a fő cél az energiatakarékosság volt. A kotrógép elektronika a kotrógépek harmadik generációjának védjegye.
A kotrógép alkatrészei főként két részből állnak: mechanikus alkatrészekből és elektronikus alkatrészekből.
1. A mechanikus alkatrészek tisztán mechanikus alkatrészek, amelyek energiaellátást biztosítanak, főként hidraulikus szivattyúkat, markolókanalak, gémek, lánctalpak, motorok stb. tartalmaznak.
2. Az elektronikus tartozékok a kotrógép hajtásvezérlő részét képezik, amelyeket a mechanikus alkatrészek meghajtására használnak az ésszerű munka elvégzéséhez, főként a számítógépes verziót, a hidraulikus áramlásszabályozót, a szögérzékelőt, a dízelmérőt, a biztosítékot, a gyújtáskapcsolót, az olajszívó szivattyút stb.
A mechanikus alkatrészek és a hajtásvezérlő rész kiegészítik egymást. Az elektronikus vezérlő rész az egyes mechanikus alkatrészek hatékony munkájának meghajtására és koordinálására szolgál. A mechanikus rész helyzete az elektronikus alkatrészeken keresztül visszajelzést kap az elektronikus vezérlő részre, így hatékonyabban koordinálja a kotrógép munkáját a legmagasabb munkahatékonyság elérése érdekében.
A munkaeszköz a hidraulikus kotrógép fő része. Főként a talaj megtámasztófelület alatti kitermelésére használják, de a maximális vágási magasság alatti talaj kitermelésére is alkalmas. Az ásás, árokásás és rakodás mellett egyszerű tereprendezési munkákat is végezhet vele. A földmunkagép alkalmas Ⅰ~Ⅳ osztályú talaj kitermelésére, az Ⅴ osztály feletti talaj kitermeléséhez hidraulikus kalapács vagy robbantási módszer szükséges.
A kotrógép munkagépe a gémből, a pálcatartóból, a kanálból, a billenőkarból, az összekötő rúdból és a munkagép hidraulikus csővezetékeiből áll, beleértve a gémhengert, a pálcatartó hengert és a kanálhengert.
Közzététel ideje: 2022. január 11.